SHISHI ODOSHI

Japán kertekben olykor felkapjuk a fejünket egy bambusz-szerkentyű kopogó hangjára, melyet csobogó vízfolyás működtet.

Eredetileg a japán parasztok vagy kertészek a szarvasok és más vadak elriasztására állították fel e furcsa libikókákat, de ma már puszta látványuk és kellemes zakatolásuk kedvéért is építenek shishi-odoshikat. Miért ne barkácsolhatnánk mi is ilyen vízijátékot kertünkbe, ha folyóvizünk (kerengtető szivattyúnk) van már, csupán néhány szál bambusz kell hozzá.

A bambusz szára tulajdonképpen egy cső, amelyet szabályos közökben csomók zárnak le. Vegyünk egy 60 cm hosszú 8 cm keresztmetszetű bambuszrudat és fűrészeljük le ferdére az egyik végét, majd ebbe kell a vizet felfogni. Tisztítsuk ki a belsejét az első csomóig. Az ellenkező végét épp egy csomó fölött vágjuk el, mert a zárvány szebb hangon dobol.

Tartóállványnak két szál vékonyabb bambuszbotot használjunk. Tetejük zárt legyen, ahonnan 10 cm-rel lejjebb fúrjuk át keresztben mindkettőt. Ugyanígy fúrjuk át a vastag bambuszrudat is a víztartó rész mögött, kb. a cső kétharmad részénél. A kifúrt két bambuszcöveket verjük le a földbe, a vastag bambuszcsövet közéjük helyezve, dugjunk egy bambusztengelyt mindhárom furaton keresztül. Tegyünk egy sziklát a hosszabbik csővég alá. Víz nélkül a csőnek ferdén kell állnia, a kőre támaszkodva.

Irányozzunk vízsugarat a ferdén levágott bambuszcsőbe (locsolótömlőből, csapból, bambusz vízvezetékből, mini-vízesésből), az összegyűlt víz súlyától a mérlegszerű szerkezet előre billen, a víz kifolyik belőle, ettől a bambuszcső hosszabbik vége hangos koppanással visszacsapódik az alatta elhelyezett sziklára.

A koppanások gyakorisága a víznyomás erejétől függ. A shishi-odoshi hangja, mozgása egy régi óra járását idézi a kertünkben, miközben őrző-védő szolgálatot is betölt: aranyhalas tavunk mellől elriasztja a halászó macskát, gyümölcsfánkról a lakmározó madarakat.